2012.12.31. 12:00, LFCfan
A múlt hét volt José Mourinho életének legnehezebb hete?
Amit a sajtó megír, különösen a spanyol, igen, de igazságosabb lenne tágítani az időintervallumot: elég sokat vesztettünk az elmúlt két hónapban.
A lelkesedéséből viszont még a gyenge eredmények ellenére sem vesztett semmit…
Nézze, Madridban maradok, mert akarom a harmadik BL serlegemet. A múlt szombati, málagai vereségünk hűen tükrözi a jelenlegi helyzetemet a Real Madridnál. A karácsonyt Portugáliában töltöttem a családommal, most pedig itt vagyok Dubaiban a Globe Soccer rendezvényén, ahol sok barátomat üdvözölhettem, mint például Capellót vagy Maradonát. Most pedig elérkeztünk egy konklúzióhoz: a labdarúgás változik, változik és változik, gyakorlatilag napról napra, minden percben, minden másodpercben. Kétség kívül egyetlen dolog van, ami nem változik: a csapatot mindig az edző alakítja.
Szóval tagadja, hogy elhagyná a Real Madridot?
Erre egy Sir Alex Fergusontól vett idézettel válaszolnék: „Túl öreg vagyok ahhoz, hogy lemondjak.” Ha pedig engem kérdeznek, én továbbra is túl fiatal vagyok ahhoz, hogy lemondjak. A célom a Bajnokok Ligája megnyerése három különböző csapattal: A Porto és az Inter után a Reallal. Ezt még soha senki nem érte el. A Real Madridnál pedig ez lenne a Tizedik, az egyetlen csapat lenne két számjegyű BL serleggel.
Londonban már sok szó esik a „Special One”-ról.
Két hónap alatt vesztettünk párszor, majd a Málaga elleni KO-t követően volt egy kis időm gondolkodni. Az eredmény? Túl fiatal vagyok ahhoz, hogy lemondjak.
Milánóban azt mondta, nem lesz idióta. Ugyanezt mondaná a párizsiaknak is…
Nem akarom zavarni Florentino Perezt, de a francia az első nyelv, amit megtanultam. Kétségtelen, Ancelotti a PSG edzője, nagyon jól jártak vele.
A nyolc közé jutásért pedig Sir Alex Ferguson együttese lesz az ellenfél.
Igen, és ez legalább 4-500 eurómba fog kerülni, mert meg fogom őt ajándékozni egy üveg igazán különleges borral, hiszen ő egy igazi ínyenc ezen a téren. Nagyon szenvedélyes lesz az oda-visszavágós párharc. Tudjuk, hogy képesek vagyunk továbbjutni, ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy ki is eshetünk, és rosszul zárhatjuk azt a sorozatot, amelyet a legjobban szeretnénk sikerrel venni. Fantasztikus csata lesz. Nyomás? Stressz? Ez nem vicc, kérem: minden edző és minden játékos ilyen meccseken akar részt venni.
És a Juvét szereti?
Őszinte leszek: Nem. Nincs egy Benzema vagy egy Higuaín szintű csatáruk, ez pedig sokkal kiismerhetetlenebbé teszi őket. Emlékszem, mikor a Portoval nyertem BL-t. Miért félek? Conte gárdája esélyes a végső győzelemre. Nagyon egységes, erős, szilárd csapatuk van és szinte áttörhetetlen védelmi faluk. Viszont egy jó csatár hiányzik nekik. Jobb így szerintem, sokkal jobb. És kit érdekel, hogyha a góllövőlista legaljára kell menned, hogy megtaláld az első játékosodat. Ez azt jelenti, hogy a célt bármikor, bárhonnan el lehet érni: csatár, középpályás, védő is lőhet gólt. Komolyan mondom: Mindegy hogy van-e egy Benzemád vagy egy Higuaínod. Ez a Juve a 2004-es Portómra emlékeztet. Ez a Porto nyerte meg a BL-t Gelsenkirchenben.
Szokott még nosztalgiázni Olaszországról?
Nagyon fontos helyszín volt a karrieremben. Edzőként még mindig álmodozom róla, hiszen az olasz foci az első számú taktikai szempontból. A Real Madridnál nem csak én találtam kihívást, hanem az egész csapat, akiknek a Barcelonát kell legyőzniük, akik sokak szerint a történelem legjobb csapatai közt vannak.
Legnehezebb ellenfele?
Gasperini, egy Inter-Genoa meccsen ötször változtatott taktikát. Kutya-macska párharcnak tűnt.
Miről beszélt Maradonával?
Valami nagyon egyszerű dolgot mondtam neki. A fociban sokat számítanak a játékosok, főleg az olyan bajnokok, mint amilyen ő maga is, vagy Cristiano Ronaldo és Messi. Diego maga a labdarúgás, én nem.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
